Megjöttem!:D Marhára hiányoztatok, de komolyan. Ez a fejezet kicsit más... kicsit perverzebb, persze azért csak óvatosan. Remélem elnyeri a tetszéseteket.:) A következőkben újabb drámákra lehet számítani.
Kitti
Vannak kötelességek, vannak célok, de ezek mindig változnak. Az álmok is csak addig maradnak meg, amíg valóra nem válnak.
Hosszasan magamhoz öleltem, az oldalát cirógatva. Éreztem rajta, hogy mennyire örül az ittlétemnek. De a figyelmemet nem kerülte el, hogy a kávézóban az a nyeszlett Adam ücsörög.
-Vissza kéne mennem, azt mondtam neki csak cigizni megyek.- motyogta Kristen az arcát a vállamba temetve.
-Nem akarom, hogy visszamenj ahhoz a majomhoz… elrabollak!
Hatalmas mosoly terült el a képemen, ahogy elképzeltem, hogy Adam kilép az ajtón és Kristen nincs sehol.
-Tyler, ne hülyéskedj!- tolt el magától, de nem engedtem megszökni.
-Komolyan mondom! Undorom a gondolattól, hogy ez a pasi hozzád érjen.
Hányingerem kerekedett amikor rájöttem, hogy ezzel már elkéstem. Lehet, hogy megcsókolta- Kriten pedig nem ellenkezett, hiszen szerelmes belé IS- vagy ami a legrosszabb talán több is volt köztük. Nem haragudtam volna Krisre, ha tényleg így történt, elvégre én küldtem el.
Kristen az ajakait rágva fontolgatta az ajánlatomat.
-Jó csak siessünk, mielőtt feltűnik neki, hogy túl sokáig tart a cigizés.
Több se kellett nekem, megragadtam a karját és felültettem a biciklim vázára.
A helyzet rendkívül hasonlított arra amikor a reptérre igyekeztünk ilyen hévvel. Csak most sokkal boldogabb voltam és szerelmes.
Az angyal édesen kacarászott előttem, a nevetése betöltötte az elmém.
-Hova megyünk?- kérdezte amikor rájött, hogy rossz az irány.
-Michael lakására, ott biztos nem talál meg a pasid- az utolsó szót fintorogva ejtettem ki, szerencsére ezt Kristen nem láthatta.
Michael ezt a lakást 21. születésnapjára kapta apánktól, a halála óta üresen áll. Senki nem volt képes eladni.
Kupi csak azért nem volt, mert anya minden héten járt ide takarítani.
Nem néztem szét a szobában, tudtam az Michaelre emlékeztetne és a vele eltöltött percekre.
Kristen körbejárta a lakást, amíg én türelmesen a konyhában várakoztam.
-Szóval meddig kell itt raboskodnom?- kérdezte mosolyogva.
Örökre!- akartam mondani, de tudtam, hogy ez nem lehetséges.
-Még nem döntöttem el.
Tétován megállt előttem és a szemembe fúrta csodaszép tekintetét.
-Miért? Minek kerestél meg?
Válaszolhattam volna egyszerűen azt, hogy: Mert szeretlek!
De tudtam ez nem ilyen egyszerű. Ez csak egy szó, nem bizonyít semmit.
-Rájöttem valamire.
Kristen szabálytalanul kezdte el kapkodni a levegőt, de hamar összeszedte magát.
-Mire?- a hangja enyhén remegett.
Elmosolyodtam és áthidaltam a köztünk lévő távolságot. Finoman végigsimítottam az arccsontjától egészen a nyakáig, beleremegett az érintésbe.
Mint éhes gazella kapott utánam, az ajkai egy pillanat alatt a számra tapadtak. Hagytam hadd tegyen amit akar. A nyelve édesen simogatta az enyémet, a kezei végig szántottak a felsőtestemen. Elrántottam azt, amikor megérintette férfiasságomat.
-Állj!- suttogtam elszakadva az ajkaitól.
Értetlenül nézett fel rám, már másodjára állítottam le csak most minden ok nélkül.
-Nem akarod?- kérdezte szinte kétsébeesve.
-Nem.
Eltávolodott tőlem és lehajtotta a fejét, már most teljesen felizgultam pedig nem állt szándékomban. Őrület mit művel velem ez a nő!
-Nem voltam mással azóta, mióta veled vagyok.
Megkönnyebbülésembe felsóhajtottam, de nem ez volt a gond.
-Nem erre gondoltam. Fogalmad sincs mennyire kívánlak, de nem akarom, hogy a … kapcsolatunk csak a sexről szóljon.
Most ő volt az aki megkönnyebbült és hozzám bújt a nyakamat csókolgatva.
-Azt hittem már nem akarsz!
Felhorkantam ennek képtelenségén. Volt olyan pillanat valaha amikor nem kívántam?
-Kérsz valamit enni? Anya hagyott pár kevésbé romlandó ételt a házba.
-Hmm. Nem vagyok éhes… ételre nem.
A hűtő felé félig kinyúló kezem szoborrá dermedt, a lábaim közt is történt valami ilyesmi. Ez nehezebb lesz, mint gondoltam!
-Kristen ne csináld ezt!- próbáltam finoman rászólni.
Szorosan a hátamnak simult, egyik kezével merev gerjedelmembe markolva.
Felnyögtem a csodás érzéstől, senki nem tudott annyira felizgatni, mint Kristen.
-Miért? Letagadni meg se próbáld, hogy kívánsz!- nevetett boldogan.
Egy hirtelen mozdulattal megfordultam a tengelyem körül, hogy szembelegyek vele.
-Nem fogok lefeküdni veled, leállítalak mielőtt megtörténne!
Választ se várva szenvedélyesen megcsókoltam és már a pólóját is leszedtem róla. Nem kellett sok idő hozzá, hogy minden ruhadarab lekerüljön rólunk.
A karjaimba kaptam még mindig vadul csókolva és a hálóba araszoltunk, hogy ott gyöngéden lefektessem az ágyra.
Ajkait magányosan hagyva, bekúsztam a lábai közé, egy percig se ellenkezett.
A szememmel szinte faltam a testét, annyira hiányzott. Egyik ujjamat mélyen belécsúsztattam és élvezettel hallgattam apró sikolyait a kezem mozgása alatt. Ezt a testrészemet hamar felváltotta a nyelvem. Egyre többet és többet csalogattam ki nedveiből.
Kristen kicsin kezei a hajamba markoltak, amikor elélvezett.
Mosolyogva hajoltam fölé egy új csók reményében. Készségesen engedett nekem, miközben a teste még mindig remegett az átéltektől.
Engedtem neki, hogy a hátamra lökjön, de nagyon is éreztem hol vannak a hátrok.
Az előbb akciómtól már kellőkép felizgultam, így Kristennek ezzel nem volt gondja.
Kezeivel simogatni kezdett, minek következtében mélyről jövő morgások törtek fel belőlem. Ami rögtön kiáltásokba váltott át, amikor Kristen ajkait és nyelvét éreztem magamon.
Vadítóan a szemembe nézett, szorgosan mozgatva fejét. Lenyúltam az egyik kezemmel és oldalra simítottam a haját, hogy ne legyen neki útba. Abban a pillanatban el is rántottam onnan, amint elért a beteljesülés.
Behunytam a szemem és csak élveztem, hogy végre egy olyan lánnyal történik mindez akiért teljesen odavagyok.
Rögtön felélénkültem amikor megéreztem, hogy megragadja férfiasságom és kíméletlenül magába vezeti.
-Ezt… ne!- nyögdécseltem, de nem bírtam tovább mondani, a csípője mozgása megakadályozott ebben.
Hadakoztam vele, próbáltam leemelni magamról, de a kéj annyira elvette az eszemet, hogy Kristen lazán letudta szorítani a karjaimat.
Feladtam, már úgyis mindegy. De az biztos, hogy később amikor nem lesz ennyire elborulva az agyam, kapni fog ezért a kisasszony.
Felkönyököltem, hogy közelebb legyek hozzá. Egyik kezem a mellét szorongatta, míg a másikkal közelebb rántottam az arcát.
Mosolyogva szemlélte, hogy beszálltam a játékába.
-Te boszi!- suttogtam az ajkainak./ Lady egy rugóra jár az agyunk./
Megunván a lassúzást, Krist magam alá gyűrve gyorsítottam a testem mozgását. Belém kapaszkodott, miközben egyre hangosodó sikolyok hagyták el a száját.
Három erőteljes lökés kíséretében a csúcsra értünk. Öleltem tökéletes testét és arra gondoltam nem is engem el többet.
Már értettem mért mondják azt, hogy a sex akkor a legjobb ha szerelmes vagy. Nem tudtam volna ennél csodálatosabb érzést mondani.
-Akkor most mi lesz?- kérdezte egy kis idő után.
Nem akartam még ezzel foglalkozni, ezért adtam a hülyét.
-Mármint mivel kapcsolatban?
-Hát…Adam.
Az izmaim görcsösen megrándultak, Kristen érezte a változást és felnézett az arcomra.
-Ez dühít téged.- vonta le a helyes következtetést.
-Persze, hogy dühít!- fakadtam ki- Én csak magamnak akarlak, mindent akarok belőled! Nem csak a tested az ami kell nekem, hanem te magad.
-Addig nem lehetek a tiéd, amíg ott van Adam.
Szorosabban fontam köré a karjaimat, éreznem kellett, hogy itt van. Önző dögként gondoltam arra, hogy ha annyira szeretné azt a másik pasast most vele lenne. De ettől még szereti…
-Szerelmes vagy belé- a szavak égették a torkomat.
-Igen.
Dühödt morgás tört fel a mellkasomból, de hamar rájöttem, hogy erről Kristen nem tehet. Nem mi választjuk ki az időt és a személyt, hogy szerelmesek legyünk. Pedig milyen jó lenne…
-Akkor mért nem feküdtél le vele ez az egy hét alatt?
Kristen sokáig hallgatott, nem voltam biztos benne, hogy akar-e rá válaszolni.
-Nem tudom…
Ez igazán megnyugtató- gondoltam cinikusan.
-És velem, most?
Nem mintha bántam volna, de szeretném tudni az okát.
-Tyler, ne kínozz!
Erről eszembe jutott valami.
-Ugye tudod, hogy büntetés jár azért, amiért megerőszakoltál?
Nevetve rám nézett és én rögtön elfelejtettem az előző kínos beszélgetésünket.
-Megerőszakoltalak? Nem úgy tűntél, mint aki szenved!- adott egy puszit a számra.
-Jól titkolom.
Kimásztam az ágyból, amit ő kétkedve figyelt, jól tette… Lenyúltam érte és mint egy zsák krumplit dobtam a vállamra. Sikítozni és kapálózni kezdett, de nem érdekelt kapja csak amit megérdemel! Élvezettel végigsimítottam a fenekén és a fürdőszoba felé igyekeztem.
Amikor beleállítottam a kádba értetlenül nézett rám.
-Megmutatom, hogy tudod legközelebb lehűteni magad.
Láttam a szemében, ahogy megijed amikor a csap felé nyúlok és jéghideg vizet zúdítok rá. Kegyetlen vagyok… tudom én.
A karjaimba kapaszkodva próbált kikecmeregni a víz alól, de csak rosszul járt mert én ahelyett, hogy segítettem volna neki visszatoltam és én is beléptem mellé. A víz tényleg hideg volt…
-Kinyírlak Tyler Hawkins!- kiabálta, de azért egész testével hozzám simult.
Amikor remegni kezdett az alsó ajka megkegyelmeztem és belebugyoláltam egy törölközőbe. Az ölembe ültetve hevertünk a kanapén, ő még mindig reszketve.
-Barom.- motyogta, mire én csak nevettem.
Csendben ültünk, azt hittem elaludt- legalábbis halk szuszogása erről árulkodott- amikor vidáman felnézett az arcomba.
-Na és te mit csináltál egy hétig?
Az én képemről rögtön lefagyott a mosoly. Nem titkolhatom el azt a lányt akivel a vágyaimat elégítettem ki. De, hogy magyarázzam el neki, hogy tulajdonképpen annak a lánynak köszönhetem az ittlétét? Nehéz menet lesz…
-Egy lánnyal voltam…
Kristen lefagyott és én abban a pillanatban tudtam, ezzel hatalmas veszekedést gerjesztettem.
